Searching...
2012. december 22., szombat

Nyolc napos bábállam a menedékért - Baranya-Baja

Még a helyiek nagy részének is halovány emlékei vannak arról, ami Pécsett történt bő kilencven esztendeje, Trianon hajnalán.

S bár tegnapi irásomban arról olvashattatok - a komáromi példa kapcsán - amikor a Tanácsköztársaság zászlaja alatt (hangsúyozottan nem elvű kommunisták) milyen hősiesen kűzdöttek hazájukért, ma megláthatjuk azt is, hogy mit is tettek a jó hithűnek mondott kommunistáink, idelenn délen.

Ezer-kilencszázhúsz június negyedikén Párizsban aláírják a nem túl szép emlékű trinaoni békediktátumot, s már egy évvel korábban, 1919-ben véget is ér Kun Béláék tanácsköztársasági ténykedése: jó komcsijainak viszont nem tágítanak.

1921-et írunk, amikor a déli határvidékké váló Baranya még mindig szerb kézen van, egy évvel az után Triaonon azt Magyarországnak ítéli.
Node nem véletlenül alakul ez, így a jó szerbek, itteni kollaboránsai azok a kommunisták, akik a Tanácsköztársaság bukása után, hogy, hogy nem éppen itt kötöttek ki: konkrétan értsd nem szerették volna, ha számonkérik rajtuk a történteket, így tehát azon munkálkodtak, hogy Baranya a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része legyen.



A hálás utókor szobrot is állított Doktor Sándornak Pécsett, a szocializmusban azért, hogy kiárusította volna hazáját a szerbeknek. Szobrát csak nemrég bontották el. 1978 óta állt a belváros peremén


A legismertebb név a csapatban kétség kívül Doktor Sándor, akinek szobra még egy évvel ezelőtt is Pécs egyik közterén állt, mielőtt feltűnt volna valalkinek, és el nem bontották azt.

Szóval törtét, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberi összeomlását követően Baranya területe a szerb hadsereg ellenőrzése alá került, s az újvidéki polgári közigazgatás hatáskörébe tartozott. A Kun Béla vezette Magyarországi Tanácsköztársaság 1919 nyarán bekövetkezett bukása után Budapestről számosan menekültek Baranyába, ahol Pécs akkori polgármestere, a korábbi hírhedt tanácsköztársasági hadügyminiszter, Linder Béla menedékjogot adott nekik.

A párizsi béketárgyalásokon Baranyát döntően Magyarországnak ítélték. Ennek a döntésnek a szerbek és a szocialisták nem örültek, és folytatták az agitálást a visszacsatolás ellen. Végül utolsó kísérletképpen 1921. augusztus 14-én egy népgyűlésen Dobrovits Péter festő több ezer ember előtt javasolta egy független állam kikiáltását. Az új ország kormányának élére Dobrovitsot (tehát az említett festőt) választották. Az új államszervezetet azonban nemzetközileg nem ismerték el. A köztársaság csupán a szerb hadsereg védelmét élvezte, annak baranyai kivonulását követően a Nemzeti Hadsereg vonult be a területre, és ez a köztársaság végét jelentette.

A köztársaság területéhez tartozott Tolna vármegye déli, Somogy vármegye délkeleti része, Baranya vármegye háromnegyede és Észak-Bácska. Északi határa Barcs–Szigetvár–Orfű–Hosszúhetény–Bátaszék–Baja–Felsőszentiván–Röszke vonala volt. A déli határa megegyezett a mai magyar-horvát, magyar-szerb határral.

A köztársaság hivatalos neve Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság volt. Ez a név utalt a köztársaság fekvésére (Baranya és Baja környéke, vagy más néven Bácska), illetve a népesség etnikai hovatartozására is. A szerb megszállás alatti népszámláláskor azonban a valósnál sokkal több szerb nevet vettek nyilvántartásba.


a bevonuló magyar csapatok a bábállam bukása után, Pécsett



A kikiáltáskor Dobrovits Péter Baranyai Szerb–Magyar Köztársaságnak nevezte az új államot, amelynek neve később több helyen is ebben az alakban fordult elő.


A Tanácsköztársaság bukása után sokan elmenekültek a Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg elől. A szerbek úgy ítélték meg, hogy előnyős, ha egy bizonyos mértékig támogatják a munkásokat és a munkásszervezeteket. 1920 januárjában új párt is alakult baloldali politikusokból, a Pécsi Szocialista Párt.

1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásával Baranya vármegye majdnem teljes területe ismét Magyarországhoz került. Ezzel keresztülhúzták a szerbek és a szocialisták azon tervét, hogy a vármegye a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része legyen. A szocialista párt június 11-én az antant védelmét kérte Horthy csapatai ellen, majd három nappal később a Széchenyi téren húszezres tömeg előtt tiltakozott a magyar hadsereg várható bevonulása ellen. - értsd: egy magyar párt tiltakozott a magyar imperium elle.

S hát bő egy héttel az után,hogy megalakult, meg is bukott ez a bizonyos köztársaság, amely rövid, de nem túl fényes fenállása  véget ért, 1921. augusztus 21-én. A következményeket most nem taglaljuk, az majd egy másik poszt témája lehet.

Aranyfust.com (ro)

Forrás: Wikipédia, képek: Internet

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Back to top!