Az országba látogató külföldi - horgász vagy nem horgász - bármilyen romániai kijelölt horgászvízen gyakorolhatja kedvenc sportját. Hazai, így magyarországi horgász egyesületi tagsági könyv felmutatása nem kötelező, erre az engedélyeket értékesítők nem tartanak igényt.
Állami horgászjegy nincs Romániában bevezetve, így azt ne keressük. Egy vizen horgászni az arra érvényes napi, heti, havi, vagy éves területi engedély birtokában lehet.
A horgász-vadász megyei, vagy a fiók-szövetségeinek a domb-, sík- és hegyi vizein s az erdészet hegyi patakjain, hegyi víztározóin a napi horgászjegy ára változó 5-12 euro, vagy annak megfelelő lej. A forintot minden romániai bankban (pénzváltóban) beváltanak lejre, napi kurzuson.
A területi engedélyeket kibocsátó szervezetek listája az anyag végén megtalálható. A szövetségek fiókszervezetei a megye nagyobb városaiban találhatók (példa: Kovászna megyében Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Baróton és Bodzafordulón). A megyei erdészeti igazgatóságok által adminisztrált hegyi patakokra a napi, heti, stb. engedélyt a helyi erdészeti hivatalok (románul: ocol silvic, erdőkerület) bocsátják ki, ugyancsak különböző áron általában napi 5-10 euro ellenében.
Horgászoknak fogási naplót Romániában nem kell vezetni. A kifogott halat a halőr, vagy erdész darab és súly szempontjából megszemlélheti, ezért a mindenkori fogást kérésre be kell mutatni.
Tanácsos - a horgászat megkezdése előtt - horgász információk beszerzése az engedély kiadójától, horgászoktól, ismerősöktől: a helyi víz- és időjárási viszonyokról, közlekedési lehetőségekről, s más hasznos, horgászattal kapcsolatos tudnivalókról. Jó, ha első horgász utunkon helybeli, magyar vagy magyarul is beszélő horgász társaságában veszünk részt.
Romániai horgászvizek adataiból:
- pisztrángos és péres hegyi vizek hossza 18.138 km;
- domb- és síkvidéki folyóvizek hossza 11.180 km;
- romániai Tisza határvonal 68 km;
- Duna hossza 1.078 km;
- Folyóvizek hossza Erdélyben, Partiumban és Bánságban (km-ben):
| Maros: 718 | Szamos: 345 | Sebes-Körös: 148 |
| Fekete-Körös: 144 | Fehér-Körös: 238 | Olt: 698 |
| Aranyos: 164 | Nagy Küküllő: 245 | Kis Küküllő: 190 |
| Beszterce: 66 | Sajó: 49 | Jád: 44 |
| Dragán: 38 | Berzava: 127 | Néra: 131 |
| Görgény: 55 | Barót: 30 | Nagy Bászka: 55 |
| Kis Bászka: 45 | Vargyas: 40 | Homoród: 58 |
| Vista: 22 | Ucsa: 23 | Árpás: 23 |
| Bilea: 24 | Cibin: 81 | Lotru: 76 |
| Temes: 241 | Bega: 129 | Kárász: 85 |
| Folyóvizek Havasalföldön (km): | Folyóvizek Moldvában (km): |
| Arges: 339 | Siret (Szeret): 495 |
| Argesel: 69 | Aranyos Beszterce: 239 |
| Neajlov: 187 | Békás: 42 |
| Sabarul: 197 | Tarcau: 32 |
| Dimbovita: 229 | Tatros: 149 |
| Colentina: 98 | Aszó: 37 |
| Ialomita:194 | Úz: 45 |
| Prahova: 169 | Ojtoz: 49 |
| Teleajen: 101 | Casin: 46 |
| Bodza: 334 | Prut: 952 |
| Zsil: 294 | Putna: 146 |
| Bîrlad: 166 |
A felsorolt 65 folyóvíz minden felső szakasza pisztrángos víz - egyesek alsó részein pénzes pér is él - ettől lefelé, a folyók domb-, illetve síkvidéki szakasza paduc-, márna-, ponty-szinttáj, a rájuk jellemző halfajokkal.
Egyéb horgászvizek és természeti ritkaságok Erdélyben, Partiumban és Bánságban:
- Természetes tavak összesen: 55.600 hektár, ebből: Erdélyi Mezőség természetes és halastavai 29, összesen 1.095 ha felülettel
- Pontyos haltenyészetek, bennük horgásztavak is: Cséffa, Inánd, Homorog (Bihar megye). Homoródszentpál (Hargita m.), Mezőzáh, Tóhát, Bozsor, Sály, Bala, Körtekapu (Maros m.); Czege, Gyeke, Katona, Szentgothárd, Szék-Szakály (Kolozs m.); Berek (Szatmár m.); Kereszténysziget (Szeben m.); Barcaújfalu, Botfalu (Brassó m.); Bánlak, Bencsek, Temesvár (Temes m.); Nagylak (Arad m.).
- Horgászat szempontjából jelentős víztározók: Békás (Keleti-Kárpátok), Tárnicza, Béles (Kolozs m.); Kányaháza (Szatmár m.); Vársolc (Zilah); Temesliget, Hattyasi (Temes m.); Endrőd (Nagykároly), Feltót (Zarándi hgs), Voila-Arpas (Olt, 3 víztározó a folyón); Mezőtelegd, Mezőszabolcs (Sebes-Körös, 2 víztározó a folyón); Hégen-Hendorf (Sz.Ágota), Sikaszó (Hargita m., Székelyudvarhelynél), Vidra, Oasa, Gura riu (Szeben m.).
- Nagyobb pisztrángtelepek (árusítással, helybeli fogyasztással): Prázsmár (3 telep), Gyalu (Kolozsvárnál), Ojtoz, Gyilkos-tó, Vármező (Nyárádremete, Remete).
- Természeti ritkaságok, tengerszemek, stb.: Gyilkos-tó, 12 hektár, max. mélysége 10,5 méter; Szent Anna-tó, 22 hektár, mélysége 7 méter. Jégkorszak utáni tengerszemek, gleccsertavak: Retyezátban,: Taul Negru (25,5 m), Zanoga (22,5 m.), Bukura (16,5 m.) Retyezátban összesen 71 kisebb-nagyobb tengerszem, összesen 73 hektár, mind a 2200 m feletti magasságokban.
Fogarasi-havasokban: Bilea (4,6 ha, 11,3 m; Podragu (2,85 ha, 16,5 m.), összesen 27 tengerszem.
Tőzegláposok: Mohos-tó (Szent Anna-tó közelében) és Lúcs (Csíkszentkirály).
Leglátogatottabb horgászvizek a Duna-deltában:
Az élő Duna az Izmail elágazástól Crisan-ig; Szent-György-ág Ceataltól a 105-ös kilométerig; élő Duna Cotul Pisicii-Isaccea-Ceatal Izmail szakasza; Öreg-Duna-ág: Lebada szálló-Cazanele csatorna Bogdaproste-Lebada szálló; Szulina-ágon a 8,5 tengeri mérföldtől a Magearu csatornáig; Bogdaproste csatorna és a hasonnevű tó.
Csatornák: 36-os számú, Sontea, Caraorman, Litcov, Perivalovca.
Nagyobb tóegységek: Fortuna-Sontea, Ulasova, Cruhlic, Lumina, Dranov-szigeti tavak, valamint a Razelm-Sinoe-Golovita-Zmeica lagunarendszer.
Az említett Duna-deltai horgászvizek egyes tavain változó a napi horgászjegy ára (ez a hazaiakra érvényes). Külföldieknek napi 5 eurotól. Bővebb felvilágosítás az AJVPS megyei székhelyén, ahol a horgászjegyek kiválthatók.
Horgászati-halászati tilalmi rendelkezések:
- Általános halászati tilalom: pontyfélékre, süllőre, harcsára stb. április 1-től 60 egymást követő napon, az ország összes domb- és síkvizein, a Duna-deltában és a Rázelm-Sione lagúnarendszerben. A tilalmi idő kezdetét az Országos Halászati Felügyelőség rendeli el az illető év áprilisi hidro-meteorológiai viszonyaitól függően. 2004-ben az általános halászati tilalom április 12-től június 10-ig bezárólag tartott. A tilalmi idő, a 60 nap alatt tilos mindennemű ipari, kereskedelmi és horgászati tevékenység a domb- és síkvizeken, deltában és a lagúnarendszerben. Ez vonatkozik a rák és békafogásra, a homok és vízinövény kitermelésére is.
- Csukafogási tilalom: 40 egymást követő nap, február 15 - március 25 között. A 60 napos általános halászati tilalom idején megengedett a csuka horgászata villantó kanalakkal és mesterséges halutánzatokkal.
- Pisztrángfélék tilalmi ideje: sebes pisztráng, szajbling és tavi pisztráng fogási tilalma 228 napon át, szeptember 15 - április 30 között.
- Szivárványos pisztráng, pénzes pér és a dunai galóca fogási tilalma: 152 napon át, január 1 - május 15 között.
- Tokfélék tilalmi ideje: kecsege, viza, simatok, vágótok fogási tilalma 91 nap, február 15 - május 15 között.
- A Fekete-tengeren nincs halfogási tilalmi idő semmilyen tengeri halfajra. A napi kifogható mennyiség 5 kg személyenként. A tengeren nincs méretkorlátozás.
Horgászati rendelkezések a halászati-horgászati törvényből:
- A horgászat csakis napkeltétől-napnyugtáig gyakorolható.
- Tilos az éjszakai horgászat és halászat.
Figyelem ! A Csíkszeredai Horgász Egyesület tájékoztatása szerint: 2006 május elején a Román Parlament jóváhagyta az éjszakai horgászatot, ami eddig tiltva volt.
- A horgászat csakis a vízpartról gyakorolható.
- A horgászat eszközei:
a) domb- és síkvizeken személyenként 2 bottal, azokon 2-2 horoggal. A botokat a talajra is lehet helyezni. Természetes és mesterséges csalik egyaránt használhatók.
b) Hegyi vizeken (pisztrángozás, pérezés) személyenként 1 bottal, rajta 2 előkével, csakis kézben tartva engedélyezett a műlegyes, vagy műcsalis dobó horgászat. A botot tilos a talajra helyezni.
- Napi kifogható halmennyiség:
a) domb- és síkvizeken napi 5 kiló, vagy csakis 1 példány, ha annak egyedi súlya meghaladja az 5 kilót.
b) Hegyi pisztrángos, péres vizeken személyenként napi maximum 10 példány fogható. A hét horgásznapjait a víz bérlője szabályozhatja.
- Galóca horgászat: csakis 1 példány fogható esetenként, az erdészeti központi szerv névre szóló engedélyével.
- Románia halasvizein a horgászok nem vezetnek fogási naplót.
- Vízen épített fa- vagy betongátak, vagy egyéb vízen épített műtárgyaktól fel és le 50-50 méter a halászati tilalmi zóna.
A méretkorlátozások fajonként a következőek (cm-ben, román elnevezésekkel):
Figyelem! Romániában 2005. agusztusától néhány horgászatilag fontos halfaj méretkorlátozása megváltozott. A régi méretet az adott halfajnál zárójelben találják. Érdemes részletesen áttekinteni a változásokat az oldal végén található Új rendelkezések Romániában fejezetben.
| Halfaj | Méret (cm) |
| ponty (Cyprinus carpio) - crap | 45 (35) |
| ezüstkárász (Carassius auratus) - caras | 15 |
| széles kárász (Carassius carassius) - caracuda | 17 |
| balin (Aspius aspius) - avat | 30 |
| bodorka (Rutilus rutilus) - babusca | 15 |
| karika keszeg (Blicca bjöerkna) - batca | 15 |
| sügér (Perca fluviatilis) - biban | 20 (12) |
| lapos keszeg (Abramis ballerus) - cosac | 25 |
| dévérkeszeg (Abramis brama) - platica | 25 |
| szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) - morunat | 25 |
| jász (Leuciscus idus) - vaduvita | védett (30) |
| fejes domolykó (Leuciscus cephalus) - clean | 25 |
| márna (Barbus barbus) - mreana | 27 |
| vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythphthalmus) - rosioara | 15 |
| garda (Pelecus cultratus) - sabita | 20 |
| paduc (Chondrostoma nasus) - scobar | 20 |
| harcsa (Silurus glanis) - somn | 65 (50) |
| süllő (Stizostedion sp) - salau | 50 (40) |
| csuka (Esox lucius) - stiuca | 50 (40) |
| viza (Huso huso) - morun | 170 |
| vágótok (Acipenser güldenstaedt) - nisetru | 140 |
| simatok (Acipenser nudiventris) - viza | 100 |
| söregtok (Acipenser stallatus) - pastruga | 100 |
| kecsege (Acipenser ruthenus) - cega | 45 |
| sebes pisztráng (Salmo trutta m. f.) - pastrav de munte | 20 |
| szivárványos pisztráng (Salmo irideus) - pastrav curcubeu | 20 |
| pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) - fintinel | 20 |
| folyami rák (Astacus fl) - rac | 9 |
| tavi kagyló (Unio pictorum) - scoica de riu | 8 |
| béka (Rana sp) - broaste | 30 gr/db |
Megjegyzés:
- a hal méretét annak orrától a faroktőig mérik;
- azok a fajok, amelyek nem szerepelnek a fenti jegyzékben, bármilyen mértékben horgászhatók;
- deltai kuttyogató horgászathoz a Tulcea-i Horgász Szövetség engedélye szükséges;
- motorcsónak használatát a Tulcea-i hajókikötőnél kell engedélyeztetni;
- a Duna-deltában a szigorúan védett természeti körzetek határait be kell tartani.
A vizek horgászatáról
Kiemelve:
- Erdély, Partium, Bánság,
- Duna-delta és a
- Fekete-tenger horgászati lehetőségei
Mérsékeltövi klímája, földrajzi elhelyezése Európában, domborzati viszonyai, gazdag, hidrológiailag és hidrobiológiailag változatos vízhálózata - a magashegyi tavaktól, tengerszemektől az álló- és folyó édesvizeken át le a tengerig - Romániát rendkívül alkalmassá teszi a sporthorgászat minden fajtájára (legyező, ragadozó és békés halak, tengeri halfajok, stb.), de a halászatra és haltenyésztésre is.
Mai horgászható (és halászható) halfaunája javarészben őshonos, amely valamikor az utolsó eljegesedés után alakult ki. Később ezt egészítették ki az új halfajok - a sikeres és sikertelen meghonosítások külföldről, főleg Ázsiából, Észak-Amerikából és Afrikából - amely fajok ma már szinte mind kedvező életfeltételekre találtak az országban és a horgászat, a halászat, a haltenyésztés tárgyát képezik Romániában. A romániai halrendszertanosok az ország édes-, brack- és tengeri vizeiben mintegy 194 halfajt tartanak számon, amelyek közül természetesen csak alig 25 % alkalmas a horgászatra vagy a nagyüzemi halászatra. A halrendszertan Romániában 101 édesvízi és 93 tengeri halfajt tart számon.
Romániában, az alpesi jellegű vidékek jégkorszak utáni tengerszemeitől, az ottani oxigénben dús hegyi patakoktól le a síksági nagy folyókig, a hömpölygő Dunáig és annak hatalmas deltájáig, a különleges tengerparti lagúnákig és a tengerig, Európa számos víztípusa képviselve van, azokban a rájuk jellemző vízi életközösségekkel, benne az értékes halfajokkal. A különböző víztípusok mindegyike sajátos fizikai, hidrobiológiai és ökológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, s ennek megfelelően élőviláguk - benne a különböző halfajok is - víztípusonként változnak. Ezekhez tájegységenként szervesen igazodnak a különböző horgászmódszerek és a felszerelések, amelyek - a legyező és tengeriek kivételével - megegyeznek a hazaiakkal (úszós, fenekező, pergető, stb.).
A régi, "klasszikus" halasiskola Európa folyóvizeit a hegyvidéki forrásvidéktől-patakoktól a tengerbe ömlésig - a bennük élő, számszerűleg a legnagyobb és jellemző halfajok szerint - a következő négy szinttájra osztja fel: pisztráng-, pér-, márna- és ponty szinttáj. Románia nagyobb és leginkább horgászott folyóvizeiben e szinttájak mind fellelhetők - a bennük élő és jellemző, nevet adó halpopulációval együtt -, de a nagyobb dombvidék folyóvizekben még egy hatodik szinttáj is megkülönböztethető. Ez különösen érdekli a horgászok tömegeit, de a versenyhorgászatot is: ez a paduc szinttáj, amely a pér- és márna-szinttáj közé ékelődik be, olykor több tucatnyi, sőt közel száz kilométeres szakaszon is. Romániában - így a hozzánk közeli Erdélyben, Partiumban és Bánságban - az említett halszinttájak mindenütt fellelhetők horgászat közben a bennük élő, jellemző halfajokkal.
- Erdély, Partium, Bánság,
- Duna-delta és a
- Fekete-tenger horgászati lehetőségei
Mérsékeltövi klímája, földrajzi elhelyezése Európában, domborzati viszonyai, gazdag, hidrológiailag és hidrobiológiailag változatos vízhálózata - a magashegyi tavaktól, tengerszemektől az álló- és folyó édesvizeken át le a tengerig - Romániát rendkívül alkalmassá teszi a sporthorgászat minden fajtájára (legyező, ragadozó és békés halak, tengeri halfajok, stb.), de a halászatra és haltenyésztésre is.
Mai horgászható (és halászható) halfaunája javarészben őshonos, amely valamikor az utolsó eljegesedés után alakult ki. Később ezt egészítették ki az új halfajok - a sikeres és sikertelen meghonosítások külföldről, főleg Ázsiából, Észak-Amerikából és Afrikából - amely fajok ma már szinte mind kedvező életfeltételekre találtak az országban és a horgászat, a halászat, a haltenyésztés tárgyát képezik Romániában. A romániai halrendszertanosok az ország édes-, brack- és tengeri vizeiben mintegy 194 halfajt tartanak számon, amelyek közül természetesen csak alig 25 % alkalmas a horgászatra vagy a nagyüzemi halászatra. A halrendszertan Romániában 101 édesvízi és 93 tengeri halfajt tart számon.
Romániában, az alpesi jellegű vidékek jégkorszak utáni tengerszemeitől, az ottani oxigénben dús hegyi patakoktól le a síksági nagy folyókig, a hömpölygő Dunáig és annak hatalmas deltájáig, a különleges tengerparti lagúnákig és a tengerig, Európa számos víztípusa képviselve van, azokban a rájuk jellemző vízi életközösségekkel, benne az értékes halfajokkal. A különböző víztípusok mindegyike sajátos fizikai, hidrobiológiai és ökológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, s ennek megfelelően élőviláguk - benne a különböző halfajok is - víztípusonként változnak. Ezekhez tájegységenként szervesen igazodnak a különböző horgászmódszerek és a felszerelések, amelyek - a legyező és tengeriek kivételével - megegyeznek a hazaiakkal (úszós, fenekező, pergető, stb.).
A régi, "klasszikus" halasiskola Európa folyóvizeit a hegyvidéki forrásvidéktől-patakoktól a tengerbe ömlésig - a bennük élő, számszerűleg a legnagyobb és jellemző halfajok szerint - a következő négy szinttájra osztja fel: pisztráng-, pér-, márna- és ponty szinttáj. Románia nagyobb és leginkább horgászott folyóvizeiben e szinttájak mind fellelhetők - a bennük élő és jellemző, nevet adó halpopulációval együtt -, de a nagyobb dombvidék folyóvizekben még egy hatodik szinttáj is megkülönböztethető. Ez különösen érdekli a horgászok tömegeit, de a versenyhorgászatot is: ez a paduc szinttáj, amely a pér- és márna-szinttáj közé ékelődik be, olykor több tucatnyi, sőt közel száz kilométeres szakaszon is. Romániában - így a hozzánk közeli Erdélyben, Partiumban és Bánságban - az említett halszinttájak mindenütt fellelhetők horgászat közben a bennük élő, jellemző halfajokkal.
Erdélyben, Partiumban és Bánságban az ún. "privát
horgász-halász egyesületek" léteznek Trianonig. Ezek a horgászokat és
bizonyos kishálós halászokat foglalják soraikba. (A régi román
ó-királyságban - Havasalföld-Munténiában és Moldvában - csak
vadásztársaságok működtek, horgász egyesületek nem.) Az első világháború
után kialakult Romániában csakis Erdélyben léteztek horgász
egyesületek, de ezek lassan megszerveződtek az ország déli és keleti
részein is, igaz, csak kis számban.
A horgászat (és a vadászat) mai szervezeti formája 1948-ban alakult ki, amikor az ország különböző vidékein szétszórtan létező horgász (és vadász) egyesületeket egy közös országos és megyei (területi) szövetségekbe szervezték.
Romániában 1948 óta és napjainkban is működik, tevékenykedik a Romániai Vadászok és Sporthorgászok Országos Szövetsége (Asociatia Generala a Vînatorilor si Pescarilor Sportiv din România, rövidítve: AGVPS (bukaresti központi székhellyel). Ez az országos szövetség képviseli a horgászok (és vadászok) érdekeit bel- és külföldön. A Szövetség az alapszabály (Statutum) alapján működik és a mindennapos ügyvezetést a Választmány elnöksége és a szövetség apparátusa végzi.
Az 1989-es események a horgászok és szervezeteik számára hoztak némi előnyös változást: az alapszabály megengedi kimondottan horgászszervezetek megalakulását ahol ezt a tagság kéri .
Az új lehetőségek alapján az eddigi horgász-vadász megyei és területi (járási) vegyes szövetségekből több városban kiváltak a horgászok (Temesvár, Kolozsvár, Brassó, Gipo-Bukarest, Szatmár). Az önállósodás alapfeltétele a sokezres tagság, illetve a befolyó tagdíj megfelelő nagysága, amely biztosítani tudja a béreket, a vizek bérleti díjait, haltelepítést, stb. Románia 40 megyéjéből csak az említett ötben működik kimondottan horgász-szövetség, többségében - a 35 megyében - a horgászok és vadászok megyei és területi szinten közös szervezeteket alkotnak.
A horgászat (és a vadászat) mai szervezeti formája 1948-ban alakult ki, amikor az ország különböző vidékein szétszórtan létező horgász (és vadász) egyesületeket egy közös országos és megyei (területi) szövetségekbe szervezték.
Romániában 1948 óta és napjainkban is működik, tevékenykedik a Romániai Vadászok és Sporthorgászok Országos Szövetsége (Asociatia Generala a Vînatorilor si Pescarilor Sportiv din România, rövidítve: AGVPS (bukaresti központi székhellyel). Ez az országos szövetség képviseli a horgászok (és vadászok) érdekeit bel- és külföldön. A Szövetség az alapszabály (Statutum) alapján működik és a mindennapos ügyvezetést a Választmány elnöksége és a szövetség apparátusa végzi.
Az 1989-es események a horgászok és szervezeteik számára hoztak némi előnyös változást: az alapszabály megengedi kimondottan horgászszervezetek megalakulását ahol ezt a tagság kéri .
Az új lehetőségek alapján az eddigi horgász-vadász megyei és területi (járási) vegyes szövetségekből több városban kiváltak a horgászok (Temesvár, Kolozsvár, Brassó, Gipo-Bukarest, Szatmár). Az önállósodás alapfeltétele a sokezres tagság, illetve a befolyó tagdíj megfelelő nagysága, amely biztosítani tudja a béreket, a vizek bérleti díjait, haltelepítést, stb. Románia 40 megyéjéből csak az említett ötben működik kimondottan horgász-szövetség, többségében - a 35 megyében - a horgászok és vadászok megyei és területi szinten közös szervezeteket alkotnak.
Hivatalos neve: Vadászok és Horgászok megyei Szövetsége.
Románul: Asociatia Judeteana a Vinatorilor si Pescarilor Sportivi
(rövidítve: AJVPS). A megyei szövetségek jogi személyek, saját
alapszabállyal rendelkeznek.
A megyei horgász-vadász szövetségek az államtól bérlik a horgászvizeket - többéves szerződésben foglalt feltételekkel - az államtól (tulajdonostól) erre felhatalmazott szerven keresztül: ez az Egyedi Állami Halasvizeket Adminisztráló Hivatal (EÁHAH). A Duna-delta horgászatra kijelölt halasvizeit a Tulcea-i AJVPS (szövetség) béreli a "Duna Delta Bioszféra Nemzeti Parktól"-tól (DDBR).
Az ország folyóvizeinek közelében a 60-80-as években számos óriás-üzem és ipari vállalat keletkezett. Ezek üzembe helyezésekor - de utána se - nem épült ezekkel párhuzamosan szennyvíztisztító berendezés, így azok üzemeltetése és hatása nagyon káros volt a halállományra. Ma ezen üzemek többsége áll - főleg az elavult technológia okán -, s így napjainkban azok a horgászvizeket nem szennyezik. Remélhetőleg az újonnan megépülő üzemek technológiája és a megépülő, városonkénti szennyvíztisztítók a jövőben korszerűek lesznek, s remélhetőleg az arany-kitermelési technológia is megváltozik, a horgásztársadalom örömére. Így megmarad a folyó és álló horgászvizek eredeti állapota, s bennük a minőségileg (faji összetétel) és mennyiségileg oly jellemző és gazdag halpopuláció.
A megyei horgász-vadász szövetségek az államtól bérlik a horgászvizeket - többéves szerződésben foglalt feltételekkel - az államtól (tulajdonostól) erre felhatalmazott szerven keresztül: ez az Egyedi Állami Halasvizeket Adminisztráló Hivatal (EÁHAH). A Duna-delta horgászatra kijelölt halasvizeit a Tulcea-i AJVPS (szövetség) béreli a "Duna Delta Bioszféra Nemzeti Parktól"-tól (DDBR).
Az ország folyóvizeinek közelében a 60-80-as években számos óriás-üzem és ipari vállalat keletkezett. Ezek üzembe helyezésekor - de utána se - nem épült ezekkel párhuzamosan szennyvíztisztító berendezés, így azok üzemeltetése és hatása nagyon káros volt a halállományra. Ma ezen üzemek többsége áll - főleg az elavult technológia okán -, s így napjainkban azok a horgászvizeket nem szennyezik. Remélhetőleg az újonnan megépülő üzemek technológiája és a megépülő, városonkénti szennyvíztisztítók a jövőben korszerűek lesznek, s remélhetőleg az arany-kitermelési technológia is megváltozik, a horgásztársadalom örömére. Így megmarad a folyó és álló horgászvizek eredeti állapota, s bennük a minőségileg (faji összetétel) és mennyiségileg oly jellemző és gazdag halpopuláció.
Barangoljunk egy kicsit
Szalárd völgye, pisztrángos víz Maros megyében
Ha Nagylaknál, Ártándnál, Csengernél vagy máshol
átlépjük a magyar-román határt, Trianon óta hajlamosak vagyunk mondani:
Erdélyben vagyunk! Ez nem így van, ezt a halastavak látványa is
megcáfolja, s maga a táj is. A határ mentén, Szatmártól Nagykárolyon és
Nagyváradon át le délre a Marosig, Aradig - Partiumban vagyunk. A három
Körösben jellemző, a paduc, márna, a síkvizekben pedig a kárász, ponty,
keszegfélék.
Nagy-Bászka, péres víz Kovászna megyében
E térségben sok síkvidéki víztározó, bányató és haltermelő gazdaság van.
Az Arad-Radna vonaltól, a Marostól még délebbre, le egészen a Dunáig a
Bánság terjed, szép domb- és síkvidéki horgászvizeivel, s a csodás dunai
Vaskapuval. Itt létesült az ismeretes nagy víztározó, energetikai
célból. Ez is nagyszerű horgászvíz, s egyben természeti ritkaság.
Erdélyt valójában a patkószerűen görbülő Keleti- és Déli-Kárpátok vonala
és a patkó szárait bezáró Bihari- és Gyulai-havasok fogják közre.
Erdélyt - horgászati szempontból - a megszámolhatatlan csodás
pisztrángos-péres hegyi patakok, a paducos-márnás-menyhalas dombvidéki
folyóvizek - a Maros, Olt, Szamosok, Küküllők és mások - s az Erdélyi
Mezőség soktucatnyi természetes tavai, valamint a pisztrángtenyészetek
jellemzik, amelyek részben a hegyi patakok pisztrángállományát
hivatottak évenként pótolni.
Erdélyben járó horgászok ott minden lépésre történelmünk tárgyi
emlékeivel találkoznak, hiszen e táj Szent László, a Hunyadiak, a nagy
erdélyi fejedelmek: Báthori, Bethlen, Bocskai és Apafi földje, s a
későbbieké. Horgászat közben Erdélyben ezeréves várakra és várromokra,
székelyföldi kazettás mennyezetű vártemplomokra, műemlékekre, véres
szabadságharcok csatáinak emlékműveire és csodás természeti szépségekre,
ritkaságokra bukkanunk.
A Maros folyó Déva mellett, pontyos, harcsás, kecsegés vízszsakasz
Partiumban, Bánságban és Erdélyben a horgászatot egy valóban aktív
pihenés egészítheti ki: kegyhelyeket, csodás néprajzi és más múzeumokat,
gótikus és barokk sokszáz éves templomokat és palotákat láthatnak - s a
természetes vizeken kívül - völgyzárógátas, vagy síkvidéken épített
halastavakon horgászhat a vendég. A legnagyobb pisztrángtenyészetek
halcsárdáiban (Prázsmár, Vármező, stb.) megízlelheti a halat, de
horgászhat partiumi, bánsági és erdélyi pontytenyészetekben is, az e
célra kijelölt tavakon.
Az Olt folyó Sepsiszentgyörgynél, paducos, márnás vízszakasz
Egy erdélyi horgászút jó alkalom a megismerkedésre az ottani
horgászokkal, az erdélyi emberekkel, akikkel a barátság akár örökké is
tartós lehet.
A szerző a Gyilkos- tónál, itt csak a tavat tápláló Békás patakon lehet horgászni
Habár nem magyarlakta vidék, de a horgászat szempontjából ki kell emelni
az Európában egyedülálló Duna-deltát - összterülete mintegy 580.000
hektár -, amelynek 30 százaléka horgászható víz. Említésre méltó a
szintén egyedülálló 71.000 hektárnyi vízfelület, a
Rázelm-Sinoe-Golovica-Zmejka nevű édesvízi tengerparti lagúnarendszer.
A Maros folyó Maroshévíznél, paducos, márnás vízszakasz
A nyári fürdőzők kedvenc horgászhelye a 245 km hosszú Fekete-tenger
romániai partszakasza, s a tengerparti édes vizű nagy tavak, ahol -
főleg a települések közelében - sok halfajt horgásznak csónakból vagy a
partról.
Magyar nyelvű horgászati információk kaphatók, horgász (és vadász) szövetségek vezetői, szolgálati telefonszámok, a szövetségek címe (város, utca, stb.):
Románia hívószáma: 00.40. (m= mobil telefon ig= igazgató)
Magyar nyelvű horgászati információk kaphatók, horgász (és vadász) szövetségek vezetői, szolgálati telefonszámok, a szövetségek címe (város, utca, stb.):
Románia hívószáma: 00.40. (m= mobil telefon ig= igazgató)
| Helység | Név | Telefon | Cím |
| Kovásznamegyei AJVPS | László Béla ig. | m. 0722711479 | Sepsiszentgyörgy, Kós Károly u. 5/A. |
| Sovánka Mária | 267/352683 tel/fax | ||
| Gyergyói AVPS | Portik György ig. | m. 0740025849 | Gyergyószentmiklós, Forradalom negyed ,I/40 blokk. A. lépcső, 4. apartman |
| Almási Tünde | 266/364820 266/164820 fax | ||
| Portik lakás: | 266/361820 | ||
| Csíki AVPS | Bencze István ügyvezeto elnök | m. 744390596 | Csíkszereda, Kosúth Lajos u. 10 - tel. 266311007 |
| Újvári Krisztián-Róbert horgász elnök | m. 740545370 | ||
| Udvarhelyi AVPS | Bíró István ig. | m. 0744788394 | Székelyudvarhely,Tábor u. 18. |
| Maroshévízi AVPS | Takács Károly ig. | 266/141928 tel/fax | Maroshévíz (Toplita) Strda Sportivilor 2. |
| Maros AJVPS | Muica Emil | m. 094572841 | Marosvásárhely, 1918 December 1. u. 23. |
| Czik Ernő | 265/166004 fax | ||
| 265/167621 | |||
| Szatmári Horg.Szöv. | Kacsó Zoltán ig. | 261/734876 | Szatmár, Decebal u. 10. |
| Jeder Erzsébet | 261/713697 | ||
| Szilágysági AJVPS | Gergely István ig. | 260/633702 fax | Zilah, Republicii u. K/20/21 blokk |
| Temesi AVP | Lazu Dorel ig. | m. 094613729 | Temesvár, Tusnád u. 17. |
| Sonka Mária | 256/201392 fax | ||
| 256/220268 | |||
| 256/160124 | |||
| Kereszturi AVPS | Ambrus Ferenc ig. | m. 094695235 | Székelykeresztur |
| Fazekas Attila | |||
Románul kaphatunk információt, magyarul gyengén, angolul, németül beszélő horgászati (és vadász) szövetségek vezetői, szolgálati telefonszámok, címek (város, utca, stb.):
| Helység | Név | Telefon | Cím |
| Fehérmegyei AJVPS | Onetiu Nicolae ig. | m. 092541820 | Gyulafehérvár, Calea Motilor u. 6. |
| Silaghy Ioan | 258/815076 fax | ||
| 258/810420 | |||
| Biharmegyei AJVPS | m. 094547740 | Nagyvárad, Independentei tér, A/10 blokk | |
| 259/437656 fax | |||
| 259/133297 | |||
| Tulceamegyei, Duna-deltai AVPS | Sultan Marin ig. | m. 094336658 | Tulcea, Isaccei u. 10. |
| Radulescu Dumitru | 240/514955 fax | ||
| 240/511404 | |||
| Brassói AJVPS | Noaghea Nelu ig. | m. 094372622 | Brassó, BulevardulEroilor 29. |
| 268/472551 fax | |||
| Brassói Horg. Szöv. | Loriatti Calin ig. | m. 094977352 | Brassó, Negoiu u. 14. |
| Oprea Maria | 268/417925 fax | ||
| 268/414631 | |||
| Kolozsvári Horg .Szöv. | Morar Octavian ig. | m. 094764337 | Kolozsvár, Cuza Voda u. A. blokk |
| 264/198976 | |||
| Hunyadmegyei AJVPS | Calciu Ioan ig. | m. 092387454 | Déva, G.Cosbuc u. 21. blokk |
| 254/219581 fax | |||
| 254/215422 | |||
| Máramarosi AJVPS | Radu George ig. | m. 094593794 | Nagybánya, Unirii bulvár 12. 1. blokk |
| Rus Silvia | 262/437196 fax | ||
| 262/227064 |
Köszönet Kászoni Zoltán halászati szakembernek, ichtiológusnak, aki rendelkezésre bocsájtotta írását, melyből szerkesztésre került a fenti anyag.
A határozat első bekezdése szerint 2005 augusztus 1-től a következő halfajokat tilos egész éven át kifogni, azaz a következő 5 éven belül tilos horgászni a következő halfajokra:
1. Dunai galóca (Hucho hucho)
2. Pénzes pér (Thymallus thymallus)
3. Kárpáti ingola (Eudontomyzon danfordi)
4. Dunai ingola (Eudontomyzon mariae)
5. Tiszai ingola (Eudontomyzon vladykowi)
6. Jászkeszeg (Leuciscus idus)
7. Kősüllő (Stizostedion volgensis)
8. Állas küsz (Chalcalbumus chalcoides mentho)
9. Pataksügér (Romanichthys valsanicola)
10. Vaskos csabak (Leuciscus agassizi)
11. Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
12. Kománai domolykó (Petroleuciscus celestis)
13. Tavi domolykó (Petroleuciscus borysthenicus)
14. Magyar bucó (Zingel zingel)
15. Német bucó (Zingel streber) és ennek Nera-vidéki alfaja (Zingel streberi nerensis)
16. Lápi póc (Umbra krameri)
17. Réti csík (Misgumus fossilis)
18. Sávos békagéb (Benthophiloides brauneri)
19. Nyurga csík (Cobitis elongata)
20. Tavi csík (Cobitis megaspila)
21. Vágó csík (Cobitis taenia)
22. Balkáni csík (Sabanejewia radnensis)
23. Dunai csík (Sabanejewia bulgarica)
24. Tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus)
25. Techirghioli pikó (Gasterosteus crenobiontus)
26. Laposhasú pikó (Pungitius platygaster)
27. Leánykoncér (Rutilus pigus virgo)
28. Melegvízi keszeg (Scardinius racovitzai)
29. Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba)
30. Dnyeszteri durbincs (Percarina demidoffi)
31. Dobrudzsai küllő (Gobio kovacevii)
32. Tengeri pisztráng (Salmo labrax)
33. Tengeri nyálkáshal (Salaria pavo)
34. Tengeri nyálkáshal vált. (Blennius ponticus)
35. Tengeri nyálkáshal vált. (Blennius tentacullaris)
36. Tengeri nyálkáshal vált. (Blennius sphinx)
37. Callyonymus festivus (Callyonymus festivus)
38. Tengeri sügér (Coris julis)
39. Tengeri sügér vált. (Crenilabrus tinca)
40. Tengeri sügér vált. (Crenilabrus quinquemaculatus)
41. Tengeri sügér vált. (Crenilabrus ocellatus)
42. Közönséges tengeri csikóhal (Hyppocampus guttulatus)
43. Kis csikóhal (Hyppocampus microstephanus)
44. Kis géb ((Knipowitschia cameliae)
45. Hosszúfarkú géb (Knipowitschia longicaudata)
46. Hollóhal (Corvina umbra)
47. Édesvízi tűhal (Syngnathus abaster)
48. Tengeri tűhal (Syngnathus tenuirostris)
A fent említett halfajok élőhelyén továbbra is engedélyezett a horgászat, de a fenti halfajok egyedeinek horogra kerülése esetén azokat azonnal a vízbe élve vissza kell engedni, mérettől függetlenül.
A védett halfajok meghatározásával egy időben megváltozott a legnépszerűbb horgászhalak méretkorlátozása is (zárójelben a régi méretkorlátozás látható)
Sügér (Perca fluviatilis) - 20 cm (12 cm)
Harcsa (Silurus glanis) - 65 cm (50 cm)
Süllő (Stizostedion lucioperca) - 50 cm (40 cm)
Csuka (Esox lucius) - 50 cm (40 cm)
Ponty (Cyprinus cario) - 45 cm (35 cm)
A tájékoztatást köszönettel Murányi Antaltól kaptuk
www.horgasz.go.ro
www.deltafishing.ro
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése