Temesvár és a fürdői (fotókkal)

Valószínűleg kevesen tudjátok, de a Bánság fővárosa egykoron fürdőiről is méltán híres volt. Megmutatjuk, hogy hova is jártak fürdőzni egykoron a temesváriak. A kezdőképen a Hungária Fürdő, 1915-ből. (fotó: Retronom.hu)


A Neptun közfürdő, amely nem is olyan régen még Hungária Fürdő volt.

Neptun Közfürdő  - az egykori Hungária

Temesvár mint vár, majd város „vizes” helyen vetette meg alapjait, két folyó, a Béga és a Temes ága-bogai közt, mocsarak és ingoványok határolta szilárdabb földterületen.

Évszaktól függően áldás vagy átok volt a víz, de évszázadokon át addig árkolt, sáncolt, csatornázott az itteni ember, míg elfogadták medrüket az egyre ritkábban rakoncátlankodó vizek. Milyenek voltak a tisztálkodási szokások, ismerték-e a víz jótékony hatását az emberi szervezetre ezen a tájon, vagy csupán az életmód, a napi munka, az időjárási viszonyok hozták magukkal az emberi test vízzel való találkozását, arról nem szólnak a krónikák.

A római hódítások minden provinciába elvitték a polgáraik és katonaságuk számára oly fontos fürdőkultúrát, Temesvárnak azonban nincsenek erre vonatkozó emlékei. A török hódoltság korából viszont igen. A város időrendi sorrendben első emléktáblája egy törökfürdő létéről számol be. Fontos létesítmény lehetett, híre és tekintélye magyarázza, hogy az 1731–1734 között épített Városháza kapuoszlopába olasz tervezője és német építőmesterei gondosan beleillesztették az eredeti arab betűs, török feliratos táblát: „E fürdő felállításának éve a gyötrelem ideje Ibrahim Ehán alatt. Hedzsira 1053”.

A törökfürdők a társadalmi élet fontos helyszínei voltak. A pihenőben a férfiak a politikáról, katonaéletről, kereskedelemről beszélgettek, a nőknek gyakorlatilag ez volt az egyetlen hely, ahol társaságban lehettek. A fürdők a szépségápolás „iskolái” is voltak, a nők itt tanulták meg a bőrápoló- és szépítőszerek használatát. Az asszonyok gyakran itt választották ki fiaik jövendőbeli feleségeit.

A törökfürdő egészségjavító és -megőrző hatását a Hararetben uralkodó magas hőmérséklet és páratartalom, az izzadás, a testi és szellemi pihenés, valamint a kezelések által fejti ki. A súrolás, a szappanos masszázs, majd a tisztálkodás következtében a test megszabadul az elhalt bőrsejtektől, felfrissül a vérkeringése, az izmai ellazulnak. A magas hőmérséklet és páratartalom következtében elpusztulnak a testben található kórokozók. A népnyelv ezeket a fürdőket „csendes orvosnak” nevezte. A jeles török utazó, Evlia Cselebi, aki 1660-ban kereste fel a Buda utáni legjelentősebb magyarországi ejaletközpontot, a következőket írta Temesvárról: „Összesen négy szívet gyönyörködtető fürdője van. Az egyik a Parti kapu fürdője, a másik a Vízi kapu fürdője, mely a kapun belül fekszik, s nagyon kicsi fürdő.”

Gyógyfürdők régen és ma

A 19. század második felében épült ki az Osztrák–Magyar Monarchia egyik népszerű és jelentős fürdőhelye, a Temes megyei Buziásfürdő. Szénsavas, vasas, kálcium-karbonátos vizének gyógyító erejét már a római korban ismerték. A modern időkben vérkeringési és emésztési zavarok, idegrendszeri és nőgyógyászati problémák kezelésére használják. Gyógyvizeit 1805-ben kezdték tudományosan vizsgálni, a nagyobb arányú fürdői élet 1857-től alakult ki, a település igazi kiépülése Trefort Ágoston (1817–1888) közgazdász, író, vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt történt (1872–1888). 
A terület ugyanis a közoktatási és a vallásalap tulajdonát képezte. Nagyon sokat tett a fürdőhely népszerűsítése érdekében a Bánságban született világhírű operaénekesnő, Hollósy Kornélia. Egy 20. század eleji leírás ilyennek mutatja fénykorában a százholdas, díszkertből és több épületből álló fürdőtelepet: „A telepet a Király utca két részre osztja. Az alsó fürdőtelepen van a nagyszálló, az igazgatósági épület, a szénsavgyár és az ásványvíztöltő. A díszkert közepén a nagykioszk, melynek nagy gyógyterme tánchelyül is szolgál, ugyanitt van az olvasóterem és a társalgó; odább a Bazár Szálló s az ivókúrára használt Szent Antal-, Mihály- és József-források ivócsarnokai, melyeket egymással és a többi fürdőépülettel fél kilométer hosszúságban fedett sétányok kötnek össze.

Buziás - Erdely.ma

 A gyógyterem mellett van a csolnakázó tó, melynek közepén 103 méter mélységből karvastagságban buzog fel a Szent Antal-gejzír. Ez a forrás, melyet 1903-ban fúrtak, látja el a tavat vízzel. E tó mellett épült 1909-ben a szép, új Phönix-fürdő. A díszkert egyik tisztásán látható néhai Trefort Ágoston bronzmellszobra. Vele szemben áll a félkör alakú kőpad, melyen annak idején Deák Ferenc szokott megpihenni. A felsőparkban, hatalmas tölgyerdő közepén vannak a meleg szénsavas vasas fürdők, a fürdőépület közelében teniszpályák, ezek mellett vezet az út a domboldalon fekvő Erzsébet-ligetbe.” Ezt a békebeli képet a két világháború és a többszöri tulajdonosváltás alaposan átrendezte. Épületek roskadtak meg, omoltak össze és mutatósabbak emelkedtek, források apadtak el és újak buzogtak fel, de Buziásfürdő ma is áll, nem is éppen a legvirágzóbb s legvonzóbb formájában. Gyógyvizei jótékony hatását élvezhetik azok, akik a mai egészségügyi rendszerben meg tudják fizetni. Trefort Ágoston szobra és Deák Ferenc padja is újakra „cserélődöttek” (talán nem kell magyaráznom miért), új helyet is kellett keresni számukra. Az 1990-es évek végén mindkét műtárgyat a református központ udvarán, „védett helyen” állították fel.

A régi időkben, sőt egészen a közelmúltig a temesváriak szívesen jártak Európa egyik legrégibb gyógyhelyére, a Cserna-völgyi Herkulesfürdőre (Krassó-Szörény megye) is. A római korban (Kr. u. 107-271) „Ad aquas Herculi sacras” néven virágzó fürdőhely volt. Forrásai konyhasó- és rádiumtartalmúak, kénesek, hőmérsékletük 45-60 fok, mozgásszervi, idegrendszeri, emésztőszervi és női betegségeket gyógyítanak. A fürdőtelep a népvándorlás korában elpusztult, a török időkben is romokban állt. A 18. században többször megkísérelték újraépítését, de ez valójában csak 1852 után történt meg.

Temesvár és a strandok - Nyugatijelen.co

 Az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült a Rezső- és Ferenc József-udvar, a Szapáry-fürdő, számos villa, koronás fők, földbirtokosok, tehetős iparosok és kereskedők, valamint élvonalbeli művészek kedvenc nyaraló- és kezelési helye volt. A kommunista érában sokat építettek, felkapott hely volt, de 1989 után ismét mély „hullámvölgybe” süllyedt a település, mintha nem ismernék a fürdőhely jelenlegi gazdái a forrásokban, a Cserna-völgy természeti szépségeiben rejlő felbecsülhetetlen értéket. A régi szállók, fürdőpavilonok épületeit kikezdte az enyészet. Romos falaik közt rémfilmeket lehetne forgatni. A hajdani közkedvelt sláger, a Herkulesfürdői emlék dallamai immár csak keserédes nosztalgiát ébresztenek.

A Gyülvész községhez tartozó Ivándafürdőt keserűvize tette világhírűvé: a szocializmus éveiben épp a gyógyforrásra építették rá a termelőszövetkezet tehénistállóját. Múlt időben szólhatunk Bogdarigósról is, amelynek központi fürdőpavilonját Székely László műépítész tervezte.

A Temes megyei fürdőgyógyászat sok értékes ásványvíz-forrásra támaszkodhatott és alapozhat napjainkban is. Sajnos, nem minden település tud megfelelő módon élni és sáfárkodni az Istentől kapott adománnyal.

Strandok, uszodák

A mai értelemben vett strandolás (napfürdőzés és úszás) a 20. században jött divatba. Akkor kezdték építeni a nagyközönség számára a strandokat és uszodákat. Bár van némi feljegyzés arra vonatkozóan, hogy Temesváron, a 19. század közepén a Béga folyó közelében úszómedence állt, amelyben a katonák tanultak úszni, nyáron pedig a polgári lakosság is használta, a pontos helyét ez idáig nem sikerült megállapítani. Az első városi strandot a Székely László tervezte Vízierőmű és Villanytelep épülete fölött a Béga partján ugyancsak az ő tervei alapján képezték ki, az 1910-es évek elején.

Jóval később, a két világháború között építették ki a Scudier parkban (ma: Központi park) azt a népfürdőt, amelyet nemzetiségre való különbség nélkül mindenki temesvári „uszoda”-ként emlegetett, s ahol generációk sora tanult meg úszni. A szocialista érában a Vadászerdőből leválasztott részen, a város Lugos felé vezető kijáratánál nagy területű népstrandot hoztak létre, Ifjúsági strand néven (Ştrandul Tineretului). Bár nem felelt meg minden tekintetben a higiéniai követelményeknek, medencéi alját nem betonozták le, a Béga-csatornából nyert víz cseréjére nem szolgált korszerű berendezés; olcsósága és városközelsége miatt nagy népszerűségnek örvendett a forró temesvári nyarakon.

Emellett a Béga-csatorna mentén több tucat vállalati, szakszervezeti, sportegyleti strand, uszoda működött.

Ha napjainkban szétnézünk Temesváron és Temes megyében, megállapíthatjuk, hogy strandokban, szabadidős központokban nincs hiány. Temesvár térképén a Béga mentén és a stadion körül kék téglalapok sokasága jelzi a működő strandokat. Van belőlük bőven. Nem sorolom fel név szerint, mert egyiket sem szeretném reklámozni. Részben a régi vállalati és sportegyesületi létesítmények örökében működnek, részben újabb keletűek.

Termálvize is van a városnak, bár nem mondhatjuk, hogy bölcsen hasznosítja.

(...)

www.nyugatijelen.com

Erdély.ma  nyomán