Székelyhíd (románul Săcueni, németül Zickelhid, törökül Sikelhid) határmenti város a romániai Bihar megyében. Az Érmelléken, Nagyváradtól 42 km-re északra fekszik. Csokaly, Érköbölkút, Érolaszi, Hegyközszentmiklós és Nagykágya tartozik hozzá. 1910-ben 5279 lakosából 5235 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásának székhelye volt.
A nyitóképhez Facebook-oldalunkon magyarázat is található, és ott meg is oszthatod másokkal is!
Székelyhíd nevét még a tatárjárás előtti időkben, 1217-ben említette először oklevél, mint a bihari vár székely fegyvereseit, és ekkor Lukács nevű hadnagyukat is említik. Egy legenda szerint a székelyeket még a 10. század végén telepítették le itt az Ér hídjának őrzésére. Oklevélben 1278-ban is említik Zekulhyd, majd 1325-ben Zekulhyda néven .
 |
| Székelyhíd, községháza egykoron (fotó: Régiképeslapok.eoldal.hu) |
A település első ismert birtokosa a Gutkeled nemzetségből származó Dorog fia Péter volt, az ő idejükben a településnek vámja is volt. A Dorogok utódai a 14. század végéig birtokolták a települést.
1402-ben a Zólyomy család tagjai; Zólyomy Márton mester és fiai I. Dávid és I. Lőrinc szerezték meg a települést, akik a 13. század végére az addig igénytelen kis falut várossá fejlesztették, mely hamarosan nagy fejlődésnek indult.
1417-ben a Zólyomyak Zsigmond királytól vásárjogot nyertek Székelyhídnak, majd hamarosan hetivásártartásra is jogot szereztek.
1460-ban pedig engedélyt kaptak arra is, hogy az Ér egyik szigetén fa- vagy kővárat építsenek, bástyákkal, falakkal, sáncokkal és más szükséges épületekkel együtt.
 |
| A székelyhídi vár korabeli rajzon (forrás: mek.oszk.hu) |
1514-ben Dózsa seregei ostromolták és lerombolták, a birtokos Zólyomy család 4 tagját is megölték. A vár építése utáni évtizedben kezdték el a mai református templom építését, csúcsíves gótikus stílusban, az egykori Árpád-kori ősi román stílusú templom helyén.
A várat 1595-ben újjáépítették, majd 1630 és 1639 között megerősítették. 1661. augusztus 7-én a török elfoglalta és szörnyű pusztítást okozott. 1664-ben a vasvári békében elrendelték lebontását, majd 1665-ben felrobbantották. Anyagából épült a Stubenberg-kastély, előtte áll a késő barokk római katolikus templom. 1698 szeptemberében az itteni gabonaház ellen intéztek támadást a szegénylegények.
 |
| És napjainkban... fotó: http://papijoecivisek.blogspot.hu |
2002-ben társközségeivel együtt 12 395 lakosa volt, melyből 9000 magyar (72,60%), 895 román és 2500 cigány. 2004 májusában várossá nyilvánították, majd júliusban új határátkelőt nyitottak a magyarországi Létavértes felé.
Wikipédia nyomán
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése