Az aprópecsenye névadója

A szombati délidő után sokunk épp egy kis aprópecsenye emésztgetése közben ül a net elé. Ha pedig így van akkor nagy eséllyel brassóit evett. Hát íme itt van hozzá maga a város is.

Ez Brassó. Jellegzetes német - szász - típusú főtér.

A magyar protestantizmus egyik fellegvára is  - volt.

Brassó városa Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegy lábánál. Jelentős kereskedőváros volt, napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa.

Kezdetben Brassó nem a jelenlegi helyén, hanem a mostani Bertalan-templom körül feküdt. A keletkező Brassót fedező vár vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen feküdt. E vár oltalma alatt kezdett épülni Brassó a német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) betelepedése (1211) után. Brassó nevével először csak 1252-ben találkozunk, IV. Béla egyik adománylevelében. Zékföldjét (Hídvég és környéke) adományozta a sepsiszéki Akdás Vincének és a terület körülhatárolásánál olvashatjuk: terra saxonum de Barasau.

 Három nyelvű tábla is Brassót jelöli.